HUSZONHÁROM

Corran leült az ágyra, hátát a falnak vetette, és felhúzta a térdét.

– Mi szél hozott benneteket?

– Hallottuk, hogy házi őrizetben vagytok és vizsgálatot rendeltek el. Hogy érzitek magatokat?

A koréliai vállat vont.

– Kösz, jól.

Erisi Dlarit elsimította a haját a homlokából, és leült Ooryl ágyára.

– Nem vagy dühös, amiért így bánnak veled azok után, amit tettél?

Corran tétovázott, mielőtt válaszolt. A Reprievere visszatérve Wedge félrevonta, és közölte vele, hogy Salm vádat emel ellene függelemsértésért, parancsmegtagadásért és a bombázóalakulat életének kockáztatásáért: Wedge úgy vélte, a történtek fényében ejtetni tudja a vádat, de addig is Corran vegye úgy, hogy házi őrizetben van. Megígérte Corrannak, hogy az ítélet kihirdetéséig nem szellőzteti az ügyet.

– Azt hiszem, nem vagyok dühös. – Ő maga is elcsodálkozott, amikor meghallotta a saját hangját. A torokszorító haragot, amit apja meggyilkolása óta érez, egy ilyen apróság, mint a vádemelés, vajmi kevésbé tudja befolyásolni. – Salm tábornoknak nincs más dolga, mint parancsokat osztogatni. Amit én tettem, az ostobaság volt, és nagyon veszélyes... kockára tettem egy osztag életét.

A twi'lek Rhysati vállára tette egyik agynyúlványát, és enyhén megszorította a nyakát.

– Ha Salm nem jelentené Corran tettét, a katonai szabályzatnak nem volna értelme. Mi volna, ha minden hóbortos pilóta... ezzel nem azt akarom mondani, hogy te is az vagy, Corran... csak úgy megtagadná az engedelmességet, és ne adj isten, belehalna?

Erisi előrehajolt, és könyökét a térdére támasztotta. Corran észrevette, hogy a ruhája elöl mélyen ki van gombolva, és igen kellemes látvány tárult a szeme elé.

– De Corran nem rohant a halálba...

Corran elmosolyodott.

– De közel álltam hozzá. Az egyik disznó későn lőtte ki a torpedóját. Elveszítették a nyomomat, de később újra felvették, amikor már a Ravager felé tartottam. Amikor ezt észrevettem, eszembe jutott, hogy Füttyös nem kapcsolta ki a randomizert, amit a Lancer lerohanásakor aktivizáltattam vele. Ezért nem tudtam mást tenni, mint húszfokos kúpban előrehaladni.

– De akkor hogyan?... – Még a tágra nyílt szemű csodálkozás is csak szebbé varázsolta Erisi arcát.

– Utasítottam Füttyöst, hogy "kapcsolja ki". Én a randomizerre gondoltam, csakhogy nem mondtam meg konkrétan, hogy mit. Füttyös sokkal racionálisabban oldotta meg a problémát, és kiiktatta a hajó valamennyi jeladóját. Ettől a torpedók elveszítették a nyomot, és nem találták meg újra. Azután felrobbantak. Én addigra már a hatósugarukon kívül voltam. Rhysati elmosolyodott, és megpaskolta Nawara agynyúlványát.

– Hát, örülünk, hogy az R2-esed ennyire vigyáz rád. Én pedig, személy szerint meg szeretném köszönni neked azt, amit odakint tettél. Az a Lancer sokunkat kilőhetett volna, ha a hagyományos módon megyünk ellene.

A twi'lek bólintott.

– A hagyományos Zsivány-virtus szerint, ami után X-szárnyúak darabkái röpködnek az űrben.

A kék szemű thyferrai nő Nawarára pillantott.

– Most már új hagyományaink vannak, és ezt nagy részben Corrannak köszönhetjük. Három bevetésünk volt már, és egyetlen pilótát sem veszítettünk, pedig Antilles parancsnok azt mondta, az első öt bevetésen lesznek veszteségeink.

– Erisi, mi elveszítettünk egy pilótát. – Corran megtapogatta a mellén a sebhelyet. – És a Talaseán is majdnem ottmaradt három ember Ne hidd, hogy sebezhetetlenek vagyunk! Az eddigi bevetéseink viszonylag egyszerűek voltak.

– Tudom, Corran. És azt sem gondolom, hogy született mázlisták vagyunk. – Erisi szeme összeszűkült, de Corran nem érzett haragot a pillantásában. – Átolvastam az osztag történetét, és tudom, hogy egyszerű küldetések során mindig eredményesen szerepeltek. De a halálozási és a javítási rátánk akkor is jobb minden eddiginél. Nem vonom kétségbe, hogy lesznek sokkal keményebb bevetéseink is, de ha hinni lehet a statisztikáknak, abba sem fogunk túlságosan belerokkanni.

– Most magadból indultál ki – kacsintott rá Corran. – Én már megjártam a szerencsém legvégső határát.

Nawara a kabin zárt ajtajára bökött.

– Nos, odakint Salm bombázói lesnek ránk, hogy megfizessenek nekünk. Most éppen a Zsiványok kórházfregattja körül ólálkodnak.

– Brort ünneplik, amiért a sziget felett kilőtt két TIE-vadászt. – Rhysati az égnek emelte a pillantását. Ahelyett, hogy neked köszönnék meg, amit tettél.

– A támadás során eredményesebb nálam. Kettővel többet lőtt le, mint én.

– De te szedted le a fregattot – ráncolta a szemöldökét Erisi.

– Nem, nem én voltam –, rázta a fejét Corran.

– Hogyan?

– Ha Corran akár egyet is lőtt volna a fregattra, része volna a kilövésében – magyarázta a twi'lek. – De a fregattot a Gondnok Egység szedte le, ezt Corran is megerősítheti. És ezért neki nem jár semmi.

– Ez nem tisztességes. – Erisi Nawaráról Corranra pillantott, majd megint Corranra. – Neki is része volt a sikerben.

– Erisi – kezdte Rhysati –, ha te sandákra lövöldözöl, és a lövedékeid fényében könnyű célponttá válik egy skubi, annak a lelövéséért járó dicsőségből is kérsz?

– Értem az érvelésedet, de az akkor sem fair.

– Túléltem, és ez a lényeg – vont vállat Corran. – Az nem tisztességes, hogy ti hárman itt fecsérlitek az időtöket, ahelyett hogy odalent ünnepelnétek a Védőszárny embereivel. Menjetek, érezzétek jól magatokat!

Rhysati felállt, és átölelte Nawara derekát.

– Akkor menjünk. Közöljük a többiekkel, hogy milyen ügyesek voltak.

– Kösz.

Rhysati Erisire pillantott.

– Jössz?

– Egy perc, és megyek.

– Rendben.

Amikor a két pilóta kiment és a zsilip becsukódott mögöttük, Erisi odament az ágyhoz, és leült Rhysati helyére. Corran egyszeriben úgy érezte, hogy az amúgy sem túl tágas kabin még kisebbé vált. Jellemezhette volna "intim"-nek is, de a mód, ahogyan Erisi a kezét a térdére fektette, bizonyossá tette, hogy ő is hasonlóképpen érez. Corran ettől kellemetlenül érezte magát.

– Corran, szeretném, ha tudnád, én úgy érzem... hálával tartozom neked, és nem hiszem, hogy megfelelőképpen viszonozni tudom. Amikor megjött a jelzés, hogy a Lancer a kilépési ponton van, tudtam... – Erisi tétovázott, és szabad kezét a torkához emelte. – Tudtam, hogy nem leszek képes végigcsinálni. Nem a legjobb pilóta vagyok ebben az osztagban, és felkészültem rá, hogy ottveszek. És akkor te megtetted azt, amit tettél, és engem valami visszaemelt az életbe.

Megrázta a fejét és hagyta, hogy barna fürtjei kék szemébe omoljanak.

– Oly hirtelen jött mindez... nos, úgy érzem, ezzel sokkal közelebb kerültem hozzád. – Mindkét kezét Corran térdére fektette, és ráhajtotta a fejét. – Ugye érted, mit akarok mondani?

– Ja, talán jobban is, mint hinnéd.

Erisi pislantott egyet, és elmosolyodott. – Te is így érzel?

– Érzem, igen – sóhajtott Corran. – A bevetés során felszínre törtek az addig rejtett érzelmeid. Tudom, milyen az. A CorSecnél egy nő volt a partnerem, Iella Wessiri. Csinos volt, nő nem annyira, mint te, de nem is a Gamorreán született. Egyszer egy dealer raktárát rohantuk le, és nagyon csúnya közelharc alakult ki. Láttam, amint az egyik disznó rám céloz, nem volt hova bújnom, és magamban már el is búcsúztam az élettől. De Iella leszedte a disznót, és megmentette az életemet. Akkor, az esemény után azt hittem, beleszerettem, legalábbis megkívántam. Előtte csak barátok voltunk, mint te meg én. Lehet, hogy lappangott bennünk a tűz, de nem volt, ami fellobbantsa. És azon az estén mindketten úgy éreztük, egymásra találtunk.

– Mi történt?

Corran elkomorult.

– A birodalmi összekötő tiszt őrizetbe vett, hogy kihallgasson minket. Csak két nap múlva láttuk megint egymást. A tűz elaludt, mindketten nevettünk egyet, és semmi nem történt köztünk. A félelem, és a haláltól való hirtelen megszabadulás arra késztetett bennünket, hogy közösen ünnepeljünk, ennyi az egész.

– És ez rossz?

– Nem, ez nem rossz, Erisi. – Corran közelebb húzódott hozzá, és megfogta a kezét. – De nem is csodálatos. És be kell vallanom, nem tartom túl bölcsnek beleszeretni valakibe az egységen belül.

– Rhysatinak és Nawarának, úgy tűnik, nincs ilyen gondja.

– Tudom, és biztos vagyok benne, hogy jól érzik magukat együtt.

Erisi felemelte Corran kezét, és megcsókolta a tenyerét.

– Azt hiszem, igazad van, Corran, de hadd kérdezzek valamit! Azt mondtad, a partnereddel együtt bennetek lappangott a szikra. Bennünk is megvan ez a szikra?

– Lehetséges, nem tudom. – Corran kényelmetlenül kezdte érezni magát. – Az elmúlt években, a Cor Secnél töltött időben és azután is, az érzelmi életem eléggé instabil volt.

– Van valakid? Akihez vonzódsz?

– Nem, nincs senkim, sem Iella, sem más.

Erisi lebiggyesztette az ajkát, majd bólintott.

– Értem, mit akarsz mondani – felállt, és vágyakozón pillantott Corranra. – De nem tudod, mit hagysz ki.

Corran nagyot sóhajtott, és felkelt az ágyról.

– Szeretném nem megtudni. Most azonban fáradt vagyok, és csak csalódást okoznék mindkettőnknek.

Erisi felnevetett, és szájon csókolta.

– Corran, én tényleg csodállak téged. – Gyorsan hátat fordított, és az ajtóhoz lépett. – Álmodj szépeket!

A nyitott ajtóban Mirax Terrikkel találta magát szemben. A csempész lánya udvariasan elmosolyodott.

– Elnézést, nem tudtam, hogy zavarok!

– Egyáltalán nem zavar, Miss Terrik. – Erisi hangjából eltűnt minden melegség. – Éppen távozni készültem, hogy Horn hadnagy pihenhessen. Házi őrizetben van, és úgy hiszem, ilyenkor civilek nem látogathatják.

Mirax felmutatta a bal karjára fektetett adattáblát. – A parancsnokától kaptam engedélyt a látogatásra. Megkérdezheti Emtrit.

Erisi visszanézett Corranra, aki a pillantástól úgy érezte, megint a Ravager torkolattüzét látja maga előtt.

– Rendben van, Erisi. Biztos vagyok benne, hogy Miss Terrik nem marad sokáig. Köszönöm a beszélgetést.

– Viszlát, hadnagy – mondta Erisi, majd Terrik felé bólintott. – Miss Terrik.

– Viszlát később. – Mirax figyelte, amint Erisi elvonul, majd a bajusza alatt hozzátette: minél később. Megfordulva látta, hogy Corran még mindig Erisi után bámul.

– Pilóták... csak a szex jár az eszükben.

– Hogyan?

Terrik a kezében tartott kis csomagot nem éppen kíméletesen Corran kezébe nyomta, és belépett a kabinba.

– A legkisebb csempészraktár is nagyobb ennél.

– A Reprieve nem luxuscélokra, de nem is csempészhajónak épült. Különben is hamarosan átköltözünk az új támaszpontra. – Corran ellépett az ajtótól, és hagyta, hogy az becsukódjon. Megforgatta a kezében tartott dobozt.

– Mi ez?

Mirax leült Ooryl ágyára.

– Wedge azt mondta, rossz hangulatban van, nyilván nem tudta, hogy itt járt a bactakirálynő. Gondoltam, örülne egy kis hazainak, ezért összedobtam ezt a kis csomagot. – Vállat vont. – Azt hiszem, amolyan békeajándéknak szántam.

Corran leült az ágy szélére, és kibontotta a dobozt. Elmosolyodott. A csomagban fél tucat koréliai magazin adatlapja volt, két konzerv fűszerezett nerfhús, és egy üveg Whyren's Reserve whisky.

– Hűha. Ez több koréliai portéka, mint amennyit az elmúlt két évben összesen láttam.

Mirax elfeküdt az ágyon, és fejét a tenyerébe támasztotta.

– A whisky alatt talál egy rhyscate-sütit. Néhány hozzávalót nélkülöznöm kellett, de szerintem így is tűrhetően sikerült.

Corran kivette az üveget a dobozból, és belelesett. Alatta egy műanyag kazettában valóban ott volt a sötétbarna sütemény, amit a hagyományoknak megfelelően a Korélián csak évfordulók, születésnap és egyéb nevezetes alkalmakkor sütöttek. – Utoljára akkor ettem rhyscate-et, amikor az apám meghalt, a temetése után. Hogy szerzett vweliudiót hozzá?

– Kerülő úton.

– Kerülő úton?

– Ja. Van errefelé egy koréliai feketepiac. Sokan megfordulunk errefelé a Koréliáról, és mindent megadunk egy kis hazaiért, ami hála a Birodalom Diktátumának, tiltott holmi errefelé. – Szemével a zsilip felé intett. – A maga nyavalyás protokolldroidjának... khm... van két láda whiskyje, és úgy kellett könyörögnöm neki, hogy adjon két üveggel. Az egész ládáért egy régi vámőrhajót kért cserébe. A két üvegért így is egy hiperhajtóműhöz való vízszintes gyorsítót meg egy láda alderaani I'lahsh keveréket kellett adnom.

Corran felvonta a szemöldökét. – Emtrinek van whiskyje?

– Tőle vettem két üveggel. Az egyik ott van a kezében, a másikat belesütöttem a rhyscate-be. – Felült, és a térdük egy pillanatra összeért. – Most le fogja tartóztatni a droidot csempészésért?

– Nem, azt hiszem, megelégszem egy figyelmeztetéssel – vigyorodott el a pilóta. – Kér egy kis rhyscate-et? Maga készítette, nyugodtan elfogadhatja.

Terrik először tétovázott, azután bólintott.

– Na jó, egy kis darabot, ha tényleg úgy érzi, van mit ünnepelnünk.

– Mondjuk a túlélést?

– Az éppen megfelelő.

Corran feltépte a sütemény csomagolását, és letörte a nedves, lapos sütemény sarkát. Azt kettétörve a nagyobbik darabot átnyújtotta, és a hagyománynak megfelelően azt mondta:

– Ahogyan megosztozunk ezen osztozzunk ezen a rhyscate-en, úgy osztozzunk az élet örömeiben is.

– Az élet örömeire. Örülök, hogy találkoztam veled.

Mindketten beleharaptak a süteménybe s Corran bal kézzel óvatosan felfogta a morzsákat. Rendkívül ízletesnek találta. Az édességét tompította a kemény whisky íze, és a vweliudió is valósággal szétolvadt a szájában. Lenyelte, és élvezettel elvigyorodott.

– Ez csodálatos!

– Akkor is, ha csempészett anyagokból van?

– Eggyel több ok arra, hogy az utolsó morzsáját is megbecsüljem. – Megrázta a fejét. – Békeajándékként ennél jobbat el sem tudnék képzelni.

– Nagyszerű. – Mirax felült, és megigazította barna haját. – Ha a Szövetség elindul a Coruscant ellen, sütök még egy rhyscate-et, és azt annak adod, aki éppen szolgálatban lesz. Akkor sokkal rövidebb lesz a háború.

– A rhyscate Darth Vaderből is képes volna jedit varázsolni, de nem hiszem, hogy Jégszívre hatással lenne. – Corran letette a dobozt az ágyra. – Tényleg nem kérsz többet?

– Kösz, de most vissza kell mennem a Skate-re. – Az adattáblájára pillantott. – Hat óra múlva indulunk a Mag felé.

– Mi kísérünk titeket?

– Nem, majd a saját eszemre és ügyességemre hagyatkozom.

Corran a szemöldökét ráncolta.

– Nem lesz az egy kicsit veszélyes

Mirax a fejét rázta.

– Én csak egyszer estem csapdába, de a Zsiványok már kétszer Ez egyszerű útnak tűnik, és én azt hiszem, ezúttal nagyobb biztonságban leszek nélküled, mint veled. – Arcon csókolta Corrant, és az ajtó felé indult. – Köszönök mindent. Ha visszatértem, majd találkozunk.

Corran figyelte, hogyan csukódik be mögötte a zsilip. Döbbenten vette észre, hogy míg Erisi távozásakor megkönnyebbült, most azt kívánta, bárcsak Mirax tovább maradt volna. Tudta, hogy nem vágyakozik utána – jóllehet küllemre nem is kínált annyi mindent, mint Erisi. De közös származási helyük miatt szorosabb volt a kapcsolatuk, mint Erisivel. Érdekes módon, a tény, hogy apáik ellenségek voltak, csak erősítette a kapcsolatukat.

Megrázta magát.

– Hagyd abba, Horn! Úgy ragadsz rá, mint Erisi terád. Booster Terrik lánya és Hal Horn fia lehetnek baráti ellenségek, talán még barátok is, de ennél többről szó sem lehet. Vésd az eszedbe, ez a lány csempész! Van egy pont, ami után már nem érdemes ráhajtani.

Hallotta hangosan kimondott szavait, és tudta, sok igazság van bennük. És apja szavait is felismerte bennük, s ettől elhallgatott. Gyorsan a szájába tömött egy darab rhyscate-et. Okosabb dologra is használhatom a számat, mint becsmérlem az ajándékát. Lehetünk barátok, és leszünk is. Idekint, ahol a Birodalom elszakít a szülőbolygónktól, az, ami közös bennünk, sokkal többet számít, mint az, ami igyekszik közénk furakodni.